Ne vesztegesd az id�d! • K�sz�ts�nk m�rleget! Az egyik serpeny�be soroljuk fel azokat az indokokat, ami�rt nem l�tjuk a kapcsolat j�v�j�t, a m�sikba pedig azt, hogy mi az, ami m�gis benne tart minket. Ez seg�thet a tiszt�nl�t�sban. • Ne v�rjunk csod�t! Nem szabad elv�rni egy embert�l, hogy gy�keresen megv�ltozzon. Ak�rhogyan is szeretn�nk �tform�lni, egy m�sik f�rfit nem fogunk tudni kifaragni, maximum egy kicsit szobr�szkodhatunk rajta. • Ne d�lj�nk be a sokadszorra tett �g�reteknek! Amikor �jabb es�lyt adunk, arra is �j es�llyel szolg�lunk, hogy m�g t�volabbra tasz�tsa mag�t a sz�v�nkt�l, hiszen benne van a pakliban, hogy �jra csal�dnunk kell. Ha m�r nem vagyunk boldogok mellette, jobb ezeket a k�r�ket megsp�rolni. • Ne hagyjuk befoly�solni magunkat! Egy szak�t�s mindig saj�t d�nt�sb�l kell sz�lessen, hiszen mi �lt�nk az adott kapcsolatban, „tan�csad�ink” csak k�v�lr�l b�r�skodnak. Szak�tani, vagyis beleg�zolni egy m�sik ember lelk�be rossz. Am�g nem tessz�k meg – legyen a helyzet b�rmilyen parttalan �s elviselhetetlen –, �ltal�ban azt gondoljuk, hogy egyik�nk eg�sz biztosan nem �li t�l. A szak�t�s gondolat�hoz vezet� okok, mint ahogy a kapcsolatok is, ezerf�l�k lehetnek, csup�n egyetlen k�z�s van benn�k: mindenkinek kell egy utols� csepp ahhoz, hogy v�gre k�pes legyen kil�pni megromlott kapcsolat�b�l. De amikor azt�n betelik a poh�r, a folyamat visszaford�thatatlann� v�lik. Egyre ink�bb �rezz�k, hogy t�l sok m�r a t�ske benn�nk, hogy ezer �ve nem nevett�nk egy j�t, hogy kett�nk �gye valahol megrekedt, hogy � m�r csak egy idegen, �s ahhoz, hogy �jra mosolyogni tudjunk, n�lk�le kell tov�bb folytatnunk. �s ez az a pont, amikor m�r b�rmilyen apr�s�g megadhatja a v�gs� l�k�st ahhoz, hogy lez�rjuk a kapcsolatot. Hiszen �nmagunkban val�sz�n�leg m�r j� ideje lez�rtuk… �t n� mes�li el, n�la mi verte ki a biztos�t�kot. „Volt k�pe tesztelni” Vannak f�rfiak, akik gy�v�k szak�tani. M�s taktik�t v�lasztanak. Elhitetik a n�vel, hogy igaz�b�l � akar kil�pni a kapcsolatb�l. �gy t�rt�nt Ram�n�val is, aki �ll�t�sa szerint ma m�r azonnal venn� a v�szj�sl� jeleket. Enn�l csak azt l�tja tiszt�bban, hogy t�l sok id�t fecs�relt el egy �nbizalm�t felem�szt� kapcsolatra, amelyben nem sok�ig jutott neki boldogs�g. „Tomi volt az els� igaz�n komoly bar�tom. Tal�n ez�rt ragaszkodtam hozz� vakon. 19 �ves, vagyis nagyon fiatal voltam, amikor �sszej�tt�nk. Valami�rt nem akartam �szrevenni, mennyire nem ill�nk �ssze, mennyire m�sok a c�ljaink. K�t �vig tartott a kapcsolatunk, de az utols� hetekben m�r csak �nmagam �rny�ka voltam. Az egykor mindig vid�m, nagysz�j� l�ny elt�nt, �s hely�re egy �nbizalom-hi�nyos, megt�rt valaki l�pett. El�fordult, hogy a rokonaihoz utaztunk, �s gyakorlatilag eg�sz nap egy sz�t sem sz�lt hozz�m, leveg�nek n�zett. M�gis kellett az a bizonyos utols� csepp. K�s� estig dolgoztam aznap, hullaf�radtan estem be hozz�juk (az anyj�val �s az �ccs�vel �lt). Egy n�i kab�tot pillantottam meg az el�szob�ban, kider�lt, hogy egy koll�gan�je van ott, s�t n�luk is alszik. A l�ny ott szaladg�lt egy sz�l pendelyben. V�g�l mindenki beh�z�dott a saj�t zug�ba (a l�ny egy m�sik szob�ban aludt), �n pedig egy �gyba ker�ltem egy ellens�ggel. Fek�dt�nk a s�t�tben, a sz�vem hangosan vert a megal�zotts�gt�l, azt�n egyszer csak felt�rt bel�lem a k�rd�s: »Mit keres itt a koll�gan�d?« �s erre a v�lasz: »Csak teszteltem, hogy reag�lsz.« Ha m�g lett volna b�rmif�le k�zleked�s, azonnal fel�lt�z�m, �s elj�v�k. �gy azonban valahogy kih�ztam az �jszak�t, �s reggelre r�j�ttem, hogy m�r egy�ltal�n nem szeretem ezt az embert. Nem is �rte meglepet�sk�nt, amikor p�r nap m�lva megmondtam neki, hogy v�ge.” „M�r nem figyelt r�m” Ha a n� kezdem�nyezi a szak�t�st, nagyon sokszor a figyelem hi�nya �ll a h�tt�rben. �gin�l ez eredm�nyezte az utols� cseppet is. „R�g�ta rezgett m�r a l�c, sok volt a betartatlan �g�ret, az oda nem figyel�s �s a lemondott program. Az ut�bbiak miatt egyre t�bbsz�r �gy �reztem, hogy a bar�tai �s az �ccse fontosabbak sz�m�ra, mint �n. Az utols� csepp egy szombat est�n csordult ki, amikor megbesz�lt�k, hogy az �lsportol� �ccse versenye ut�n h�rmasban vacsor�zunk. Nyolcig v�rtam, majd telefon�ltam, hogy �n m�r igencsak �hes vagyok, m�gis mikor megy�nk. Azt a v�laszt kaptam, hogy �k val�j�ban f�radtak, ink�bb otthon maradnak, �s rendelnek egy pizz�t. Az, hogy �n ehhez csatlakozzam, fel sem mer�lt benne. Nagyon rosszulesett a dolog, �gy �tmentem egy bar�tn�mh�z, hogy ne marcangoljam magam egyed�l otthon. Hazafel� meg�lltam a p�rom h�za el�tti parkol�ban, �s felh�vtam, hogy j�jj�n le, �s besz�lj�k ezt meg. Kider�lt, hogy nincs is otthon, �tment az egyik haverj�hoz. Na, ez volt az a pillanat, amikor a lak�sa kulcs�t bedobtam a postal�d�j�ba. Ut�na m�r hi�ba v�rt r�zsa a sz�lv�d�m�n hajnalban, hi�ba voltak bocs�natk�r� telefonok, ezt m�r minden tov�bbi pr�b�lkoz�s sem tudta rendbe hozni.” „A sz�ja sark�ban maradt a hab” Egy f�nykor�t �l�, szenved�lyes szerelem idej�n m�g b�josnak hatnak a m�sik hib�i, furcsa szok�sai. Id�vel azonban egyre �lesebben l�tjuk a t�k�letlens�geket, amelyek ak�r a szak�t�s �r�gy��l is szolg�lhatnak. Ak�rcsak Fruzsi�kn�l: „Hatalmas, elemi�szt�n-f�le szerelem volt a mi�nk, m�g az sem zavart, hogy k�t �vvel fiatalabb n�lam. Az id� m�l�s�val egyre s�r�s�dtek az �sszez�rd�l�seink a f�lt�kenys�gi rohamai miatt, �s ahogy a vit�k �lland�sultak, �gy halv�nyodott az ir�nta �rzett szerelmem is. Egy id� ut�n m�r nem l�ttam benne azt a f�rfit, akibe beleszerettem: azt a nagyon s�rmos, nagyon okos, sportos, sikeres fi�t. A hib�i viszont mintha n�veked�snek indultak volna, ahogy k�t �v ut�n v�gleg lehullt a szerelem okozta h�lyog a szememr�l. M�r az is zavart, hogy f�rd�s ut�n mindig vakarta a l�b�t, vagy hogy fur�n nevetett. A kaput v�g�l – b�rmilyen pr�zai is – egy reggelihez elfogyasztott tejesk�v� tette be. Mindig is �gy itta, hogy ott maradt a sz�ja sark�ban a »cucc«. �m ez a legutols� v�gzetesnek bizonyult. Csak n�ztem �t, �s �reztem, hogy r�szemr�l a dolog elm�lt, �s pontot kell tenni a v�g�re. �gy is lett.” „Az er�sebb inger elnyomta a gyeng�bbet” Mi k�l�nb�zteti meg az Igazit a nem igazit�l? Ezt racion�lis �rvekkel neh�z volna k�r�l�rni, tal�n �ppen elegend�, ha ilyenkor a meg�rz�seinkre hagyatkozunk. Ak�rcsak Dorka, aki ma m�r boldog feles�g �s anyuka. „20 �ves koromban ismerkedt�nk meg, nyolc �vig tartott a kapcsolatunk. Az els� k�t �vben megszel�d�teni akartam, a m�sodik k�t �vben �sszecsiszol�dni akartam vele. A k�vetkez� n�gy �vben azonban egyre csak lankadt az ir�nta �rzett rajong�som. A magamnak kit�z�tt feladatomat teljes�tettem: olyann� v�ltoztattam, hogy m�r m�s n�k is elismer�en fordultak ut�na. Nem voltam tiszt�ban azzal, hogy nem a saj�t k�p�nkre kell alak�tgatni a t�rsunkat, hanem olyannak kell elfogadni, amilyen. Az utols� n�gy �v a megszok�s �s ragaszkod�s szellem�ben telt el, kellemesen, l�bvizesen, de az�rt esem�nyekben b�velked�en. �m amikor haza�rt�nk, gondolatban csak egy 80 �ves, �js�got olvasgat� tat�t �s egy 80 �ves, k�t�get� nyany�t l�ttam magam el�tt, akik �lnek a nappaliban, �s hallgatj�k a »Ki nyer ma?«-t a r�di�ban, mert az is jobb, mint besz�lgetni a semmir�l. Ez a k�p mindig megijesztett. V�g�l egy m�sik f�rfi seg�tett hozz� az utols� csepphez, aki ma m�r a f�rjem, �s minden egyes nap n�k�nt �s t�rsk�nt tekint r�m. Ez az �rz�s seg�tett meghozni a d�nt�st, hogy nyolc �v ut�n ki merjek l�pni az el�z� kapcsolatomb�l. Az er�sebb inger elnyomta a gyeng�bbet.” „A legrosszabbat hozta ki bel�lem” Juli a k�zelm�ltban v�lt el a f�rj�t�l. A gyerekek miatt sok�ig lenyelte f�rje h�tlenked�s�t, de az elt�lzott tolerancia a legrosszabbik �nj�t hozta ki bel�le. Ekkor m�r tudta, hogy l�pnie kell… „Az utols� id�k vit�i m�r olyan reakci�kat v�ltottak ki bel�lem, amelyekt�l m�r �n is megrettentem. Annyira felb�sz�tett, hogy sz� szerint �v�lt�ttem vele, �s ilyenkor egy�ltal�n nem v�logattam meg a szavaimat, k�romkodtam, mint egy kocsis. Sajnos a k�t kisgyermek�nk is tan�ja volt ezeknek a kit�r�seknek, amelyekt�l pedig szerettem volna �ket megk�m�lni. N�ha �gy �reztem, hogy az idegeim kezdik felmondani a szolg�latot, �s m�r nem tudom magam kontroll�lni. Nem tetszett az a n�, akit kihozott bel�lem, viszont hozz�seg�tett ahhoz, hogy soha ne t�ntorodjak vissza a d�nt�semt�l. Elv�ltam, �s az�ta sokkal kiegyens�lyozottabb vagyok.”