G�sp�r Andrea munk�ja

A M�zeumok �jszak�j�n voltunk hivatalosak a Moholy-Nagy M�v�szeti Egyetem Textil Tansz�k v�gz�s hallgat�inak diplomamunk�it felvonultat� divatbemutat�ra a Magyar Nemzeti Gal�ri�ba. �r�mmel l�ttuk, hogy �ri�si t�meg volt k�v�ncsi a frissen v�gzett fiatalok �ltal meg�lmodott divatkre�ci�kra – �s nem csup�n a rokonok, bar�tok.
A k�r�lm�nyek ugyan hagytak n�mi k�v�nnival�t maguk ut�n: k�zel 40 fokos h�m�rs�klet, n�mi fejetlens�g a bej�ratn�l �s a sz�npad k�rny�k�n, de a show sikeresen elterelte ezekr�l a figyelm�nket. Az els� benyom�sunk azt volt, hogy a MOME tan�rai hagyt�k, hogy v�gz�seik szabadon sz�rnyaljanak. N�ha k�r volt.

Felv�llaljuk, hogy most provokat�vak lesz�nk. Ahogy mondani szokt�k, sz�p az, ami �rdek n�lk�l tetszik. Az �zl�s nehezen szor�that� koordin�t�k k�z�, lehet, hogy ami nek�nk nem tetszik, att�l m�s be�jul, de ett�l m�g nagy vonalakban �rzi az ember, hogy valami rendben van-e, vagy nincs. Egy diploma-divatbemutat� �ppen az�rt jelent�s, mert itt felnagy�tva l�thatjuk meg, milyen ir�nyba halad a szakma. 

Idem�soljuk a MOME felv�teli t�j�koztat�j�t: „A textiltervez�s szakon (…) a k�pz�s c�lja olyan textiltervez�k k�pz�se, akik �ltal�nos m�velts�g�k �s kreativit�suk alapj�n alkalmasak szakmai ter�let�k�n tervez�si feladatok ell�t�s�ra, a gazdas�gi �s technol�giai k�vetelm�nyek figyelembev�tel�vel. Tervez�k�nt a textiles kult�ra sz�nvonal�nak fejleszt�s�re �s a hagyom�nyok meg�rz�s�re, min�s�gi meg�j�t�s�ra t�rekszenek. (…) C�l a sokoldal�, kreat�v tervez�i szeml�let kialak�t�sa art-craft-design vonatkoz�sokban, megalapozva a hallgat�k korszer� szakmai magatart�s�t.”

Kiss Tibor munk�ja

Az�rt ment�nk el erre az esem�nyre, mert egy olyan t�m�r�l van sz�, amely mindenkit �rint, napi szinten. A divat fontos. A ruh�zatunkkal kommunik�lunk, hangs�lyozzuk egy csoporthoz val� tartoz�sunkat, vagy �ppen elk�l�n�lni, kit�nni szeretn�nk a t�megb�l. Nem kev�s p�nzt, id�t �s energi�t �ldozunk arra, hogy a k�ls�nk megfelel� legyen. Szeretj�k a k�l�nleges holmikat, �s elmondhat�, hogy ma m�r Magyarorsz�gon is van egy olyan r�teg, amely ig�nyli az egyedi, iparm�v�szek �ltal meg�lmodott holmikat. A friss v�gz�s�k alkot�sai k�z�l azonban alig l�ttunk ilyet. �rthetetlen – ugyanakkor elgondolkodtat�.

El�sz�r az jut az ember esz�be, hogy megk�rdezze: ezek a fiatalok – ism�telj�k: tisztelet a kiv�telnek – nem ismerik a nyugati divatmagazinokat, nem b�ng�szik az internetet? Tal�n a magasm�v�szet jegy�ben terveznek hordhatatlan ruh�kat, p�ros�tanak �ssze olyan sz�neket, hogy megf�jdul a n�z� szeme, �s v�lasztanak olyan anyagot, amelynek mint�ja m�r 1983-ban is legfeljebb a h�tv�gi telekre volt j� – f�gg�nynek? Ennek �gy mi �rtelme van? Mi lesz ezekkel a tervez�kkel? Mennyit fog �rni a diplom�juk, a sok�ves tanul�s, munka? Ki fogja megvenni ezeket a ruh�kat? F�leg egy olyan k�zegben, ahol egym�st �rik a k�kem�nyen rekl�mozott nemzetk�zi divatm�rk�k butikjai.

Az iparm�v�szt�l azt v�rjuk, hogy a t�rgyi k�rnyezet�nket sz�p�tse, ez esetben olyan ruh�kat alkosson, amelyek kifejezik szem�lyis�g�nket, a legel�ny�sebb form�nkat mutatj�k, amelyekben j�l �rezz�k magunkat (�s ez�rt hajland�ak is vagyunk �ldozni r�juk). Sajnos, el�g volt a divatbemutat� k�z�ns�g�t eln�zni: a kifut� mellett a szakma befutott alakjai �ltek, arcukon valami olyan kifejez�ssel: „Na, ezekt�l sem kell megijedn�nk…” Pedig l�thattuk h�rom igen tehets�ges fiatal tervez� alkot�sait is, akiket szeretn�nk olvas�inknak bemutatni. �k h�rman kedvesek, lelkesek, de tudatosak is.


Majzik Erzs�bet (Zs�ka) a Postscriptum – �t�r�d� m�lt c�met adta kollekci�j�nak, amelyet eredetileg nem kifut�ra k�sz�tett. Ezek a m�ves, leheletfinom darabok egy barokk kast�ly b�lterm�ben sejtelmesen megvil�g�tva mutatn�nak igaz�n �gy, ahogy Zs�ka meg�lmodta �ket.
A nemzetk�zi di�kcsereprogram, az Erasmus-p�ly�zat keret�ben f�l �vet t�lt�tt Berlinben, ahol a k�r�lm�nyek miatt r�k�nyszer�lt arra, hogy a r�gi, j�l bev�lt postai levelez�s �tj�n tartsa a kapcsolatot bar�taival, szeretteivel. Nem gondolta volna akkor, hogy ennek majd milyen jelent�s�ge lesz a diplomamunka elk�sz�t�sekor.
Zs�k�nak lehet�s�ge ny�lt arra is, hogy egy tanulm�ny�t alkalm�val megl�togassa Andersen v�ros�t, Odens�t. Ez tov�bb er�s�tette benne a m�lt, konkr�tabban a 18. sz�zad ir�nti �rdekl�d�st, a romantika, az emberi kapcsolatok, az �rzelmek fontoss�g�t, ami mostani vil�gunkb�l olyannyira hi�nyzik. K�zzel �rt leveleire, illetve a m�ltb�li �rz�sek, �rzelmek �jrafelfedez�s�re �s a 18. sz�zadi, �ltala kutatott levelez�sek tartalm�ra utal t�mav�laszt�sa. Szerette volna mai vil�gunkba transzpon�lni, mai st�lusban kifejezni, fel�leszteni a hajdani �rt�keket.
H�rom h�napj�ba tellett, hogy selyem �s szintetikus sz�l kever�s�vel kik�s�rletezze �s megk�sse a ruh�khoz sz�ks�ges finom anyagokat, de meg�rte: n�iess�get, kecsess�get sug�roznak kompoz�ci�i. Nagyon foglalkoztatja a t�ma – ebb�l �rta a szakdolgozat�t is –, hogy vajon a 21. sz�zadi ember k�pes-e olyan �rt�keket h�trahagyni, amelyek�rt a j�v� nemzed�kei visszany�lnak, ahogy most mi tessz�k a r�gi id�k �rt�keivel.

K�kes R�ka ig�nyes, hat�rozott n�, am�gy k�tgyermekes �desanya. Az �tl�nyeg�l�s c�met adta diplomamunk�j�nak. �gy �rzi, Magyarorsz�gon m�g nincs t�meges kereslet a dr�ga, luxusmin�s�g� anyagokra, ez�rt a hazai lehet�s�gekhez szabta koncepci�j�t. C�lja volt bemutatni, hogy egy h�tk�znapi, fekete anyag hogyan nemesedik ki, v�lik �aranny�, ahogyan mi, n�k is a h�tk�znapi farmerviselet�nket levetve �tv�ltozunk eleg�ns, ig�nyes n�v�, ha alkalmunk ad�dik r�.
R�ka sz�m�ra is nagyon fontos a n�iess�g hangs�lyoz�sa. Szerinte a ruh�knak valamilyen k�zl�st kell sug�rozniuk, nem el�g, ha valaki csak fel�lti �ket, tartalommal is meg kell ezeket a kre�ci�kat t�lteni. Mi ehhez azt szeretn�nk hozz�tenni, hogy a dolog ford�tva is m�k�dik: egy j� ruh�t�l k�nny� �tl�nyeg�lni, �s magabiztos, cs�b�t� n�v� v�ltozni. V�geredm�nyben valami ilyesmir�l sz�l ez az eg�sz, nem igaz?


Szab� Gergely volt az egyetlen a v�gz�s csoportb�l, aki f�rfiruha-kollekci�t k�sz�tett – f�nyes sikerrel. Pedig szokatlan t�m�t v�lasztott: Textilnyom�s �s h�mz�s kapcsol�d�sa, illetve alkalmaz�sa a f�rfi�lt�z�kben. �vek �ta nem k�sz�tett senki teljes f�rfikollekci�t diplomamunkak�nt. Gerg�ben manchesteri tanulm�nyai alatt er�s�d�tt meg a gondolat, hogy a f�rfi�lt�z�k nem lehet m�sodlagos a n�i m�g�tt. Diplomamunk�ja k�z�ppontj�ban a nyomott fel�letek �lltak, de r�g�ta foglalkoztatja a k�l�nleges, mer�sz, �jszer� fel�letek l�trehoz�sa, az �gynevezett anyagmanipul�ci�k gyakorlati megval�s�t�sa.
�j kifejez�s a metroszexualit�s, amely a f�rfiak dekorat�vabb �lt�zk�d�s�re utal, kieg�sz�tve azzal, hogy esetleg festik a hajukat, butikokban v�s�rolnak, �s egy�ltal�n: ig�nyesebbek a k�lsej�kre. (A „metro” itt a metropolisz sz�ra utal, a metroszexualit�s a nemek k�zti �lt�zk�d�si szok�sok �sszemos�d�s�t jelenti.)
Gerg� eleinte tartott a negat�v kritik�kt�l, hogy t�ld�sz�tettnek �s f�rfiatlannak tartj�k majd terveit, de a k�rnyezete b�tor�totta. A f�rfi-szoknyaviselet volt a szakdolgozata t�m�ja, �gy k�sz�tett egy sk�t szokny�t, amelynek szab�sa, berak�sa, anyaga is elt�r a hagyom�nyost�l. M�sik szokny�ja egy, a nadr�ghoz cipz�rral hozz�er�s�tett „el�lap”, amelyet nyom�ssal d�sz�tett. A kollekci�t lend�letes, fiatal, amat�r modellek (am�gy t�ncosok) mutatt�k be l�tv�nyos koreogr�fi�val. www.szabogergely.hu

Mindh�rom fiatal tele van tervekkel: Zs�ka �gy �rzi, sz�t kell n�znie a vil�gban, keresni a lehet�s�geket, hogy a ruh�in kereszt�l megmutathassa az �rz�seit, v�lem�ny�t. De b�rmerre vigye is a sorsa, nem fogja elfelejteni a gy�kereit. R�ka �s Gerg� m�r dolgoztak egy�tt, �s amennyiben ad�dik r� lehet�s�g�k, a j�v�ben is szeretn�k ezt folytatni. R�ka �gy l�tja, min�l t�bben alkotnak egy csoportot, min�l t�bben fognak �ssze, ann�l sikeresebbek, ismertebbek �s sokoldal�bbak lehetnek. Gerg� jelenleg is nagy munk�ban van: Fren�k P�l kort�rs t�nct�rsulat�nak tervez jelmezeket – bemutat� augusztus 8-�n a Szigeten!